6. Rész: Átverve"

Sziasztok! Hááát, nem ez lett a legjobb rész mert elég sablonos lett, meg nincs jól megfogalmazva. azért remélem tetszeni fog :) Pusziiii <3

Reggel Neymaron feküdve ébredek. Érzem varázslatos illatát, puha testének minden porcikáját. Minden olyan tökéletes, vagy még sem?

- Jó reggelt! - ásít Ney - Hogy aludtál? - lehel édes csókot rózsa vörös ajkaimra.

- Tökéletesen baby - bújok mellkasába - és te drága? - bámulom barnás zöld szembogarait, melybe teljesen bele vagyok bolondulva. 

- Én mesésen - fonja össze két kezét derekamon - azt álmodtam, hogy egy gyönyörű lánnyal voltam egész este, jah várj az nem álom volt - majd hirtelen megfordul és én kerülök alulra. Heves csókcsatába kezdünk, jéghideg ujjaival testemet cirógatja mely lázba hoz. 

- Neymar? - szólal meg egy női hang - Ez itt ki? - vonja kérdőre Neyt - Bemutatnál az új barátnődnek? - mondja gúnyosan.

- Úr isten Carin! - ijed meg és elkezd felöltözni én meg csak nézem és nem tudom mi történik körülöttem. Minden olyan hirtelen jött. - Nem azt mondtad, hogy holnap jössz?

- Nem, én azt mondtam, hogy ma érkezek. De látom, jól elvagy nélkülem is! - fut ki a szobából az a nő akiről még mindig azt sem tudom, hogy ki, de amint látom Ő is szerelmes Neymarba.

- Car! Várj, várj már meg! - kiállt utána, és ő is kifut a szobából - Én mondtam, hogy csak azért járunk mi ketten, mert a sajtó ezt kívánja. Hányszor próbáltam már a szádba rágni? Minden héten elmondom ezerszer - jajj, de jó! Elkezdtek veszekedni, annyira félek. Csak egy dolgot tudok biztosan: "átvertek".

- De Neymar, szeretlek téged nem érted? Én meg ezt mondom el neked mindig, ahányszor csak " a számba akarod rágni"! 

- De én meg nem! Nekem Essa kell! - amíg veszekednek addig én felveszem magamra ruhámat és lemegyek hozzájuk. 

- Neymar, én most elmegyek! Kérlek, ne keress. - és egy könnycsepp gördül végig arcomon.

- Essa, ne menj! Tartozok egy magyarázattal! 

- Igen! Tartozol! Csak nem nekem, hanem Carinnak, ha jól értettem a nevét! Nagyon sajnálom, sziasztok! - majd becsapom magam után az ajtót és amilyen gyorsan csak tudok hazafutok. Felmegyek a lépcsőn és ráborulva az ágyamra a fájdalomnak jel csordul ki szembogaramból, és akkor jöttem rá, a sztárok életében nem minden úgy alakul ahogy szeretnék. Egy szinten nagyon utáltam Neymart, de még sem. Ő nem járhat azzal akit szeretne, nah de elég a sírásból. Ez csak egy, egy éjszakás kaland volt. Semmi több, inkább össze kéne pakolni ebben a hatalmas házban, mert az épület minden szegletébe kupi van. El is kezdek pakolászni amikor elkezd csörögni a telefonom:

- Essa! Kérlek beszéljük meg! - szólal meg egy férfi hang a telefonba.

- Neymar! Figyelj, megértem ha nem akarsz velem járni, vagy nem lehet, mert te nem lehetsz azzal akit tényleg szeretnél mivel te sztár vagy és...

- Ne is folytasd! Inkább csak nyisd ki az ajtót.

- Rendben - majd odafutok az és elfordítom a kulcsot a zárban, nah és vajon ki áll ott? Hát persze, hogy ő. - Mért jöttél ide?

- Mondtam, hogy tartozok neked egy magyarázattal. - majd beljebb lép - elmondhatom neked mi a szitu?

- Ha már itt vagy akkor mondd!