14. Rész: "Vajon mi fog velem történni?"

Sziasztok! Ma egy jóval hosszabb részt hoztam nektek! Sőt, talán ez az eddigi leghosszabb rész. Jó olvasást kívánok :3 Holnap suli :(    


           - Vani... kelj fel. - egy másik férfi hangját hallottam meg, amint a vállamat rángatta - Álomszuszék, ébresztő - a hangja egyre ismerősebb lett számomra. Azt hittem ez csak egy álom, de pilláimat megdörzsölve, hatalmas ásítás kíséretével ültem fel a kanapén és Jamessel találtam magam szemben. Ijedtemben egy apró kis sikítás hagyta el számat - Nyah, azért ennyire nem áll rosszul a hajam - ujjaival a haján szántott végig miközben engem méregetett.
- Mi a fenét keresel te itt? Hol van Neymar? - vállam felett magam mögé tekintek de nem látok senki mást a házban.
- Neymar edzésre ment és magával vitte Davit is. Azt mondta, hogy délután 4 körül jönnek haza és megkért, hogy addig vigyázzak rád. - huppant le mellém a kanapéra - Ééés... fiú lesz vagy kislány? - próbálja oldani a feszültséget ami nem igazán sikerült neki.
- Figyelj, nem tudom. De semmi kedvem sincs az exem arcát bámulni 4 órán keresztül - ordítottam le a fejét, teljesen jogtalanul. Ahogy kimondta meg is bántam. Nem ismerek magamra, ezt biztos a terhesség hozza ki belőlem vagy nem tudom - Figyelj, én nem így gondoltam. Mostanában elég ingerült vagyok. Kezdhetnénk előröl? - egy erőltetett mosolyt küldtem felé, mire ő csak megborzolta hajamat és felküldött felöltözni.

          Némi segítséggel pár perc alatt felértem az emeletre ahol nekiláttam a saját magam rendberakásának.
- Kopp, kopp - állt meg az ajtóban a real középpályása nekidőlve az ajtókeretnek - gyönyörű vagy, mint mindig - kacsintott egyet mire én nekivágtam a puha párnámat. - Na-na ezt nem szabad - futott oda hozzám és csikizni kezdte óvatosan a hasamat. Még nem felejtette el, hogy én mennyire csikis vagyok.
- James, engedj el. Kérlek - próbáltam kegyelemért esedezni de sajnos nem sikerült - Kérlek, bármit megteszek csak hagyd abba - röhögtem el magam az ágyon fetrengve. James szeme megcsillant és abbahagyta a csikizést.
- Mindent? - váltja komolyra a szót. Közelebb lép hozzám. Kezét derekamra helyezi, homlokunk már összeért amikor... újra elkezdett csikizni - Köszi, de inkább hallgatom azt ahogyan aranyosan kegyelemért könyörögsz. Nekem ez mindent megér - röhögi el magát már ő is. Hirtelen elestünk és mind a ketten az ágyra zuhantunk, én hátra ő pedig hasra érkezett a puha franciaágyra. Mindent csönd vett körül. Felém fordította a focista a fejét és mind a ketten egyszerre mosolyodtunk egymásra. Lassan mindent a feketeség lepett el. Elaludtam.

          - Essa, hercegnőm. Hazajöttünk Davivel. - simogatta az arcomat Neymar, majd egy puszit nyomott az orromra. Hatalmas ásítás kíséretével nyitottam ki szemeimet. 

- Neymar - kezemet nyakába akasztottam és egy forró csókot leheltem vérvörös ajkaira - Te bűzlesz, menjé' el fü'deni - nevettem bele a csókba. 

- Nem jössz el velem fürdeni? - kezdte el levenni a pólóját magáról amikor a kicsi Davi toppant be a szobába, és meglátta, amint az ő apukája egy száll gatyában ott áll előtte, én pedig az ágyon fekszek.

- Apu mit csinálsz? - takarta el a szemét, miközben egy hatalmasat ordított a pici fiúcska. Ránézek Neyre, kezemmel eltakarva számat kezdtem el röhögni, mire ő a "segíts és ne röhögj" tekintetét vágta hozzám. 

- Őőő, tudod Davi... - nah jó, itt volt az a pont amikor már tényleg nem bírtam ki röhögés nélkül - khm-khm... Nah szóval Davi, arra gondoltam, hogy nincs kedved elmenni strandra? - próbálta terelni a témát, ami valljuk be, nem igazán sikerült neki. Felálltam és az ajtóban álló, megrémült gyerekhez siettem. Megborzoltam tejfölszőke hajacskáját és leguggoltam mellé. 

- Tudod Davi, apukád imádja mutogatni a kockás hasát a néniknek. Ő ezzel mutatja meg mennyire erős, és férfias - súgtam bele a picike fülébe, mire ő kirohant a helységből. Pár LEGO kockával tért vissza. Felhúzta a csöpp kis pólócskáját, majd hófehér pocakjához nyomta a játékot.

- Most már én is olyan vagyok, mint apa - mondta egy hatalmas mosoly kíséretével.

- Szeretlek te kis só zsák - megfogtam, és felkaptam az ölembe majd egy óriási cuppanós puszikát nyomtam az arcára. Neymar mind ezt meghatódottan nézte végig. De most már nem a "segíts és ne röhögj" arcát vágta, hanem azt a "szeretlek" nézését. Amikor is csillognak a szemei, mint a gyémánt.  

          Pár perccel később Neymar már a fürdőben "vágta magát macsóba", miközben Davi kint játszott a kertbe.

- Pokej gyeje ide - kergette a pici Poker nevű Golden Retrieverjüket, amíg én a nappaliban olvasgattam halál csendben a Shakespeare könyvemet. Egyszer csak az "All of Me" című dal szólalt meg a háttérben. Hátrafordulok, és Neymart pillantom meg, amint, egy fullcapban, és egy fekete pulcsiban, egy csokor vörös rózsával a hangszer tetején, melynek illata mámorító volt, kissé ügyetlenül kezdte el zongorázni. 

                             

          - Neymar ez valami iszonyatosan gyönyörű - léptem oda hozzá. De abban a pillanatban a földre rogytam és előttem minden éjfekete lett. 

- Úr isten Essa - kiáltását hallottam, de reagálni rá nem volt erőm. Erős karjaiba kapott fel és az autója felé vette az irány Davivel együtt. Mint egy porcelán babát, óvatos mozdulattal fektetett be a jármű hátsó ülésére - Nem történhet meg, ugyan az mint, múltkor. Most nem. Nem engedem, hogy bármi bajod essen szerelmem. - Nyomott egy utolsó csókot, az immár hófehér ajkaimra. Éreztem amint egy kósza könnycsepp utat törve magának szembogaraiból, arca lankáin az én bőrömre cseppen. Nem akarom megint egyedül hagyni őt, amikor szüksége van minden támogatásra és szeretetre. Az ajtót finoman bezárta. Davi, most az anyós ülésen foglalta el helyét, míg apja beletaposott a gázba és a magánorvos felé vette az irányt. Szemeim elé még mindig a feketeség tárult. "Vajon mi fog velem történni?", ez a kérdés járta át az egész lelkemet. Hirtelen egy idegen férfi, rekedtes hangjára lettem figyelmes.

          - Jó napot kívánok! Miben segíthetek? - kérdezte az a bizonyos idegen férfi, akiről mertem állítani, hogy a főorvos, vagy a recepciós. 

- Az élettársam terhes. Veszélyeztetett terhes. Éppen felém tartott amikor elájult. Kérem segítsenek - könnyes szemekkel állt Neymar a férfi előtt aki egy hordágyat rendelt. Alig 1 percen belül hozták is az ápolók. Ney óvatosan a "mozgó ágyra" tett. - Szeretlek Essa. Ígérem nem lesz semmi baj - suttogta maga előtt.